Az úton szerencsére egy jó nagyot tudtam aludni, úgyhogy nem 4 óra alvás után kellett belevetnem magam a vegasi forgatagba. Végig olyan vidéken autóztunk, mintha a holdon járnánk.
11 órára értünk be a városba. Persze már az is hatalmas élmény, hogy kocsival behajtasz a Stripre (Las Vegas főutcája, amire a hotelek fel vannak fűzve) Kattintgattam is ezerrel, meg készítettem videót.
Csilláék az Excaliburban szálltak meg, úgyhogy kis kavarás után oda hajtottunk be. Természetesen itt is a legtöbb helyen valet parking várja a kocsikat.
Megkerestük Csilláékat, elfoglaltuk a szobáinkat (2 szobában voltunk elosztva. Az egyikben Justin, Zach, Csilla, és én laktam), és kis tanácskozás után mindenki elindult a maga útjára. Én egy darabig Csillával, és a két sráccal tartottam. Ők a Circus Circus-t célozták meg a Strip másik végén.
Ez pont belepasszolt a tervembe, ugyanis a Stratosphere tetejére mindenképp fel akartam menni (ami nincs messze a Circus Circus-tól) , és logikailag is jól jön ki, hogy a Strip másik végéről kezdjek visszafelé körülnézni. A tram-et használtuk, hogy elérjük a Strip másik végét. Egy utazás 5 dollár, a napijegy 12. Itt az útvonal.
Itt aztán körülnéztem a casinoban, megvettem a "torony + 2 ride" combo jegyemet, és már bent is álltam a felfelé tartó lfitben.
Amint kilépsz a torony városnézős részében rögtön leesik az állad. Hihetetlen látvány ilyen magasságból Las Vegas.
A gyönyörködés után nyomás feljebb a ride-okhoz. Először a Big Shot-ot választottam. Imádom a roller coastereket, és mindenféle extrém sportot, masinát. Nem is nagyon félek tőlük, de a Big Shot az nem volt kispálya. Ilyen magasságban beleülsz egy ágyúba, ami felrepít az égig, a tetején pár másodpercig elemelkedsz az ülésből, némi súlytalanság érzés, aztán eszméletlen sebességgel zuhansz vissza. Ezt többször. Wáááá! Hatalmas élmény volt, nem kérdés, hogy megéri-e.
Képek a para előtt.
Következett az Xscream. Ez egy kocsi, amit belógatnak a város fölé. Ez a Big Shot után nem volt valami nagy eresztés. Szerintem (idő, vagy pénz hiányában) kihagyható. A tornyos élmény után a Stratosphere alatt nem sokkal egy olcsó pizzázóban kajáltam. 4 dolcsiért sikerült teletömnöm magam. Szükségem is volt az energiára, mert a terv az volt, hogy végigsétálok a Stripen. Így minden egyes hotelt láthatok.
Újra benéztem a Circus Circus-ba, hátha összefutok Csilláékkal, ami meg is történt. Ennek kb annyi volt az esélye, mintha lottóznék. Itt megnéztem 2 cirkuszi show-t. Kb fél óránkén nyomatnak egyet!
Ezután nekivágtam a túrámnak. (Az összes kép fent van picasa-n, akit érdekel a már fentebb közzétett linken időrenben végigmehet a fotókon.)
Az első híresebb hotel az Ncore, ill. Wynn páros. Az Ncore clubja az Xs. Szerintem ez a két épület magasan a legszebb Las Vegasban. Ismerős partizene, Beach hangulat, sok-sok fiatal!
Treasure Island, Caesars Palace, Bellagio, Paris, Planet Hollywood. Szép sorban megnéztem az összeset. A legtöbbet belülről is. Nagyon durvák ezek az épületek! Pénz az egyáltalán nem kérdés, minden megépíthető, amit kitalálnak. Döbbenetes, hogy egy helyen ennyiféle stílus, méret, szín, hangulat keveredik. Nagyon nagy tapasztalat végigsétálni ezen az utcán, szerintem megéri a fáradságot.
Közeledtem az Excalibur felé, jött az ismerősebb rész. Crystal Palace, Hard Rock café, Coca-Cola-s casino, Gameworks, MGM, New York New York. Ez a rész kicsivel aktívabb.
A gyalogtúra végállomásának a New York New York Roller Coaster-t szántam. Erőteljesen behatoltam a casinoba, és azzal a lendülettel el is vesztem. Hatalmas ez a belső tér. Össze-vissza mindenhol clubok, üzletek, játékgépek, hatalmas tömeg. Szerencsére elmondható, hogy mindenhol jól ki vannak táblázva az attrakciók. Emiatt aztán kevés bolyongás után minden megtalálható. Így értem el a Roller Coasterig. Jön a rossz hír, mindent kipakoltatnak veled a kassza előtti szekrénykékbe. Fotózni, videózni nem szabad. (Vedd meg 15 dollárért a ház által készített képeket.) Ezt elég szigorúan veszik. Az előttem ülő embernek el is vették a telóját, amikor fotózni próbált. Miután mindent kipakoltál egy hosszú kígyózó sort kell végigvárnod, hogy aztán kifizesd a $14-os jegyet. Itt megint kis várakozás, aztán kezdődhet a móka. Még sosem ültem ehhez hasonló méretű hullámvasúton. Kicsit rá is paráztam a dologra. Miután elindulsz, nincs megállás, végig üvölti mindenki az utat. Én is! Nagyon-nagyon-nagyon zsírlézer volt! KÖTELEZŐ! Nem szabad kihagyni.
Ezzel el is telt a nap első fele. A megbeszélt időpontban felgyalogoltam a szobáig, és indultunk vacsizni. Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése