22. Csak a QUAD

A szeles este után mindenki egy kicsit nyűgös volt. Pár reggeli poén Warrentől és már rendbe is jött a hangulatunk. Készítettem néhány reggeli képet a tájról.

Deannel ketten quadra pattantunk, és elhatároztuk, hogy "megmásszuk" az egyik kiszemelt csúcsot. Felfelé egy széles terepjáróval is járható út vezetett. Ezen lehetett rúgni neki. Az automata kék quadból ki is szuszakoltam a legtöbbet, hogy lépést tudjak tartani Dean versenyquadjával. Felérve aztán sasolhattuk a Red Rock Canyon panorámáját a reggeli napfényben.

Kicsit még távolodtunk a tábortól, aztán visszafordultunk. Visszafelé egy izgalmasabb csapást választottunk. Találkoztunk egy olyan lejtővel, ami nagyon meredek volt, nagyon hosszú, tele buckákkal, árkokkal. Volt egy pár necces pillanat. Kalapált is a szívem rendesen. Körülnéztünk a közeli táborokban, tettünk pár tisztelet kört, majd elindultunk egy hosszú egyenes úton. Most a sebességre mentünk rá. Visszafelé megkaptam Dean váltós 10 000 dolláros verseny quadját, amivel elég gyorsan lehetett hasítani. Túl is mentem a táborunkon. nem érzékeltem jól a távolságokat ezzel a quaddal.

Még mentünk egy kört Bobbal, Warrennel, és Larryvel is. Ezúttal a sárga váltós quadot próbáltam ki. ( Kipróbáltam mind az 5-öt. ) Larryvel különváltunk a punnyadtaktól, és izgalmasabb terepre quadoztunk. Larry azért sokkal óvatosabb volt mint Dean, nem mentünk olyan gyorsan.

Külön még Zena, és Dean is mentek pár kört, hogy Zena is kipróbálhassa a quadozást. Nagy meglepetésemre nagyon tetszett neki a dolog, és jól is bánt a quadjával, annak ellenére, hogy borzasztó vékony. A második képen a háttérben látható a Green Rock-nak elkeresztelt szikla, ami tényleg zöld.

Gyors összepakoltunk, és kb 1 óra felé hagytuk el a táborhelyünket. Kifelé menet újra találkoztunk a nagy csővezetékkel, ami úgy tudom a városba szállította a vizet. Bizarr egy látvány ez a hatalmas kígyó, ahogy felkúszik a sziklára.

Élményektől duzzadtan, és kellőképpen elfáradva értünk be Lancasterbe, (nem egész 1 óra utazás után!!!).

Kipakolás előtt még beugrottunk egy indiai étterembe. Itt ettünk valami beazonosíthatatlan levest, és sok-sok zöldséges, csirkés, currys, kurkumás kaját.

Kipakolás, búcsúzkodás, és már itthon is voltam. Csillának, és Justinnak aztán hosszú percekig meséltem, hogy milyen jó volt minden. Fürdés, aztán korán ágybazuhanás, meghalás következett. Óriási volt ez a 4 nap. Akinek van rá lehetősége, ezt a részt (Death Valley, Red Rock Canyon) feltétlen nézze meg, élje át, mert örökre szóló élmény!