71. Utolsó nap Caspar-ban

Csendesen telt az utolsó nap a sziklás tengerparton. Kapkodás nélkül készültek el a merülni vágyók: Mike, Warren, Brian. Nekem a hétre elég volt a jéghideg vízből. Ezúttal a korábban felfedezett kevésbé látogatott, "titkos" parthoz mentünk, bízva benne, hogy itt még találunk abalone-t. Ez nem nagyon vált be, cserébe részletesen felfedeztük ezt a partszakaszt.

Barlangok, vízesés, sziklás park, tele rákokkal, kagylókkal, csigákkal. Volt mit nézegetni, amíg a többiek "merültek". Jobban mondva inkább csak próbálkoztak. Az óceán nem sokat csitult az első nap óta. Inkább csak a parton kotorászás volt.

 

  

 

 

Az utolsó tengerpartozás után lemostuk a búvárfelszereléseket, nagy nehezen kitaláltuk, hogy melyik kié, illetve mit kölcsönöztünk Fort Bragg-ből. Ez nem ment simán. 2 óra felé indultunk visszavinni a bérelt cuccokat. Itt találkoztunk egy gigantikus sárga meztelencsigával, és néhány szarvassal is.

 

Az utolsó este abalone burger-t készítettünk a maradék húsból. A héten Mike a szabad idejét zombik aprításával töltötte az Xbox-án. Engem is elkezdett foglalkoztatni, hogy mi az, ami egy felnőtt ember figyelmét ennyire leköti. Ki kellett próbálnom. A játék neve: COD Black Ops Zombies. Kezdem megszokni a játékkonzolokat. Ezek a játékok nagy része multiplayer mode-ban élvezhető leginkább.

 

 

Összegzés:

• Egy hetet töltöttünk Caspar-ban, a Bay Dream nevű házban.
• A maximális létszám: 15 fő
• Több mint 20 abalone-t fogtunk ki, és ettünk meg.
• $64 volt az engedély
• $28 kaja/fő/nap
• $47 ház/fő/éj
• $30 búvárfelszerelés/fő/nap
• Összesen majdnem pontosan 800 dollár lett volna a 7 nap abalone-zás

70. Dungeness Crab

Reggel még egyet utoljára lementünk a partra merülni Briannal. A többiek lustultak. Talán ezen a napon volt a legvadabb az óceán. Az elején észrevettem egy abalone-t, amit aztán kb 30-40 perces küszködés árán sikerült felhoznom. 1 órával később sikerült még egyet halászni, amivel én meg is elégedtem. Így is elég időt töltöttünk a hullámok között.

Füzet az apály-dagály időpontjairól

Random videó az óceánról

A nap fő attrakciója a rák vásárlás és elkészítés volt. Dél után 3 órakor autóztunk be Fort Bragg-ba, hogy vegyünk egy talicskányi (szó szerint) dungeness crab-et. A szerényebb vásárlóknak fagyasztva is lehetett választani a pultból. Mi hátra mentünk az üzlet mögé, ahol egy műanyag tartályban tornyosultak az élő rákok. Innen halászott ki nekünk az eladó húszon-sok rákot. Szegélyek, eléggé beparáztak. Vittünk egy jó nagy műanyag rekeszt, amit jóformán telepakolt az arc. Az akció közben folyamatosan üvöltöztek a fókák.

Otthon kezdődött az izgalmasabb történet. Ezeket a rákokat el is kellett készíteni. Persze, hogy nekem is ott kellett lennem! Két fázisra bontottuk a műveletet. Először egy jó nagy késsel le kell szúrni a szerencsétlent, kettévágni alulról, és egy csavaró mozdulattal kitépni az egyik felét, majd a másikat. Recsegés, ropogás, kaparászás, brutááál! A másik művelet maga a hús megtisztítása a kopoltyúktól, és a maradék belső szervektől. Itt a videó, amivel talán érthetőbb. Megtanultam mind a két lépést, de az elsőt kevésbé szerettem.

A rákot forrásban lévő vízben, 7-8 percig kell főzni, és úgy ahogy van már ehető is. Olvasztott vajba, margarinba, vagy valamilyen szószba mártogatva a legjobb. Ahhoz, hogy eljuss a puha húsig kell valamilyen szerszám, amivel feltöröd a páncélját. Erre a célra van egy speciális diótörőhöz hasonló fogó, ami nekünk nem volt, de villával, ollóval, fogókkal, mindenféle recés konyhai szerszámmal áthidalható volt a probléma.

69. Massive hunting

Előző nap érkezett meg Criminal Brian, aki még aznap meg is vette a szükséges jogosítványokat a vadászathoz, úgyhogy ezen a napon ő mindenképpen szeretett volna merülni. Ezen a napon volt a legaktívabb a csapat. 4-en is felkészültünk a hountingra. Kicsivel 8 óra után volt az apály minimum pontja, úgyhogy ekkorra pozicionáltuk az indulást.

Az óceán megint nagyon dühös volt, alig lehetett egy helyben megmaradni. Folyamatosan dobáltak a nagy hullámok. Ilyenkor a tengerfenék is kevésbé látszik, alig lehet kiszúrni az abalone-kat. Emiatt aztán Tony, és Brian hamar fel is adták a küszködést, maximum 1-1 abalone-t fogva. Dean-nel ketten kutattunk tovább a parthoz közel.

Összesen több mint 3 órát voltunk az óceánban. Jól bírta a búvár ruha, csak a végén éreztem egy kicsit, hogy hűl a testhőmérsékletem. Inkább azt éreztem, hogy rettenetesen kimerült vagyok. Annak ellenére, hogy elég sok időt töltöttünk a vízben, részben a rutintalanság, részben a nagy hullámok miatt csak 1 kemény abalone-t sikerölt kihoznom. A búvárkodás végén kicammogtunk, lehámoztuk magunkról a ruhát (nem könnyű vizesen), letusoltunk. Ezután talán megérdemelten vetettük bele magunkat a hot tub-ba (jacuzziba). Zana hozta nekünk a gyümölcstálat, valami édes péksütit, meg üdítőt. Mögöttünk az óceán. Húúú, nah ez az érzés nem volt rossz.

Kis chill a házban, aztán jöhetett az abalone elkészítése. Eldöntöttem, hogy meg akarom tanulni az összes lépést, úgyhogy Tony segítségével nekiestem. Korábban már leírtam a teljes folyamatot. Nem túl guszta egy állat :) főleg, miközben "megtisztítod". Nem részletezném. A lefarigcsált tiszta húst aztán megtanultam felszeletelni, amihez egy speckó acél kesztyűt kell viselni. Ezután jött a klopfolás.

Este a remek köret mellett sült abalone-t vacsiztunk. Jó kis összeállítás volt. Aznap hajnali egyig fent voltunk, és beszélgettünk, iszogattunk. Angolul is működik az este jótékony hatása a mélyebb beszélgetésekhez. Meglepődtem, hogy milyen témákról beszélünk angolul. Ment a hatalmas activity parti. Fun