Kicsit később Dean-nel, Zana-val (az ő nevét következetesen elírtam eddig. Kimondva így hangzik: Zéna), és Tony-val fedeztünk fel egy másik öblöt. Ez egy kevésbé ismert, mondhatni titkos része volt a partnak, és mint a mesében, volt egy szép vízesés, barlangok. A part is apró kavicsos volt, ami az egyik kedvencem. Ez a rész kifejezetten a pároknak ajánlott.
Ez a nap abalone-zás nélkül telt, cserébe meglátogattuk a közeli nevezetességeket. A legizgalmasabb most következett: Glass Beach. Ez egy olyan partszakasz, ami valaha egy hatalmas szeméttelep volt, ahova mindenféle nagyobb fémhulladékot dobáltak (kocsik, konyhai berendezések, hasonlók). Az ember böszmeségét a természet a maga módján változtatta hihetetlen szépséggé, és csodává. Az üvegek jelenleg apró sima felületű, sokszínű kavicsokként borítják be a partot, a fémek egymásba "olvadva" összefüggő kőzetet alkotnak, amiből itt-ott felismerhető módon bukkan ki egy-egy villa, vontatókötél, kardántengely, váltómű, vagy éppen egy mosógép dob. Itt megint egy kicsit el lehet gondolkodni, hogy "ki a király"! (A Picasa galériában továbbra is meg lehet találni az összes képet.)
A döbbenet után még egy feladat maradt aznapra: rákot szerezni a vacsihoz. Emiatt beautóztunk Dean-el, és Mike-al Fort Brag városába. Sajnos az összes friss hal, és tengeri herkentyű díler zárva volt már, úgyhogy nem tudtuk teljesíteni a küldetést. Cserép viszont bejártuk a kikötőt. Ebből a szögből is megcsodálhattam a hidat, és egy pub-ban időztünk egy keveset, ahol az orrunk előtt készítette el a pincér a nyers kagylótálat. Nem volt túl bizalomgerjesztő. (Szerencsére mennünk kellett, mert George várt ránk egy másik helyen, úgyhogy megúsztam a kagylót.)
mermaid's and moby dick's
A mozgalmas nap egy kényelmes vacsorával zárult, abalone levessel, salátákkal, és húsos tálakkal. Utána volt kis Xbox-ozás, filmezés, iszogatás, ami kell!
a hounting az nem hunting?:)
VálaszTörlésKössz! Javítottam ;)
VálaszTörlés